Reggel elkezded…
Megnyitod a gépet, válaszolsz pár üzenetre, belekezdesz egy feladatba… aztán jön egy újabb e-mail, telefon, gyors kérdés, egy „csak ezt még megcsinálom” feladat. Majd hirtelen este van.
Fáradt és kimerült vagy, illetve ott van benned az a furcsa érzés: egész nap csináltál valamit… mégsem haladtál semmivel igazán.
Ismerős?
Nem a munkád sok – hanem a figyelmed szakadt szét
Sokan ilyenkor azt gondolják:
– rosszul osztom be az időmet
– nem vagyok elég hatékony
– jobban kellene szerveznem
Pedig a probléma legtöbbször nem az idővel van, hanem azzal, hogy a figyelmed folyamatosan darabokra szakad.
Egy kicsit itt vagy.
Egy kicsit ott.
Egyik feladatból ugrasz a másikba.
És bár végig „dolgozol”, valójában egyszer sem vagy benne igazán abban, amit csinálsz.
A láthatatlan túlterheltség
Ez az állapot nem mindig látványos, nincs feltétlenül káosz körülötted. Van, hogy kívülről még szervezettnek is tűnsz.
Azonban belül:
- folyamatos készenlétben vagy
- állandó megszakításokkal dolgozol
- félbehagyott gondolatok vannak benned
- „majd erre még visszatérek” érzések tömege
Ez az, amit sokan nem neveznek nevén: láthatatlan túlterheltség.
Nem az a gond, hogy túl sok a feladatod, hanem, hogy soha nincs valódi lezárásélményed.
Mi történik ilyenkor benned?
Egy idő után nemcsak a munkádra hat, hanem rád is;
- egyre nehezebb elkezdeni dolgokat
- egyre több mindent halogatsz
- csökken az önbizalmad
- és megjelenik egy belső mondat: „valami nem oké velem”
Pedig nem veled van a baj!!! A probléma a működéssel van, amiben állandóan elérhetőnek kell lenned, reagálnod kell, miközben próbálsz haladni is. Ez a kettő együtt viszont hosszú távon nem működik.
A valódi kérdés nem az, hogy mennyi dolgod van
Hanem az, hogy:
👉 van-e tér a figyelmednek megérkezni?
👉 van-e lehetőséged egy dologban benne maradni?
👉 megengeded-e magadnak, hogy ne legyél mindig azonnal elérhető?
Mert haladás nem ott történik, ahol sok mindent csinálsz, sokkal inkább ott, ahol jelen tudsz lenni abban, amit csinálsz.
És itt jön az a pont, ahol sokan elakadnak
Mert nem csak a külső körülményekről, sokszor inkább belső mintákról szólnak:
- „nekem mindent kézben kell tartanom”
- „nem hagyhatok válasz nélkül dolgokat”
- „nem engedhetem meg magamnak, hogy lelassuljak”
És ezek azok a pontok, ahol már nem egy újabb időbeosztás segít, hanem, ha ránézel arra, mi tart benne ebben az állandó pörgésben.
Nem kell egyedül kibogoznod
Amennyiben magadra ismertél, fontos tudnod: ez egy nagyon gyakori állapot – kevesen beszélnek róla. Sokszor nem feltétlenül gyors tippekre van szükséged, hanem egy olyan térre, ahol végre megértheted, mi történik benned, és hogyan tudsz ebből kilépni.
Hívj (+36 20 585 4898), vagy írj üzenetet (lelekpegazus@gmail.com) egy díjmentes 30 perces konzultációért!
